Avval fejeztem be az utóbbi blogbejegyzést, hogy manapság már nem a nagy hal eszi meg a kisebbet, hanem a gyors akár az összeset. És ez igaz rád is munka vállalóként is. Ugyan már vannak hiányszakmák, hiányterületek, ahova lasszóval kezdik fogni az embereket. De akkor sem mindegy mennyire vagy gyors, ügyes, szemfüles, mert ugye nem mindegy, hogy hova tudsz elmenni dolgozni. Megbecsülnek - e, vagy sem.
És itt jön képbe a már említett gyorsaság, szemfülesség, ügyesség, és még sorolhatnám. Mert ugyanis ahhoz, hogy te legyél egy adott területen a befutó, ezekre, és még számos jó tulajdonságra szükséged van.
És nem csak ezekre, hanem egy jó adag szemfülességre, tudásra, információra, és bizony kapcsolatrendszerre. Van egy olyan dal, hogy egyedül nem megy. Ez igaz akkor is, ha munkát keresel, munkát, munkahelyet akarsz változtatni. Nagyon fontos, hogy szeresd azt amit csinálsz, még akkor is, ha nem az álmaid munkája, munkahelye. Sokkal könnyebb a dolgod ha szeretettel végzed a feladatod, és az undorra, mérgelődésre, egyebekre fordított energiád átirányítod a figyelemre. Mindenkinek vannak ismerősei, neked is. Beszélgess, a közösségi oldalakon is légy jelen, ott is nyisd ki a szemed, figyelj, csetelj, kérdezz.
Kérj segítséget, ne szégyenlősködj, hanem beszélj, és főleg hallgass, és figyelj. Csatlakozz csoportokhoz, és ott is nyisd ki a szemed, csetelj, kérdezz, kérj segítséget, de ne általánosságban, hanem konkrétan. Ne azt mond, hogy bármi érdekel. Az nem vet rád jó fényt. Ha igazán dolgozni akarsz, akkor ne panaszkodj, ne szidjál senkit, ne politizálj, mert nem tudhatod, honnan jön, jönne a segítség, amit így megakadályozol. Lehet véleményed, az sem jó, ha megalkuszol, alamuszi vagy, de mindezt kulturáltan, finoman, árnyaltan tegyed. Nem kell anyázni, neki menni senkinek, előítéletesnek lenni, durván posztolni, esetleg mindenbe belekötni. Az ilyen magatartás nem az előnyödre, hanem csak a hátrányodra válhat.
